A leendő házaspárnak - Ferenc Józsefnek és Helene-nek- Ischlben, a császár nyári rezidenciáján kellett volna megismerkedni egymással, és megtartani az eljegyzést- így akarta mindkét anya. Az útra azonban Ludovika magával vitte kisebbik lányát is, az akkor 15 éves Erzsébetet, mert azt remélte, hogy Sisi így közelebb kerülhet Ferenc József öccséhez, Károly Lajoshoz, és így később majd előnyös házasságot köthet vele.
Helene gyönyörű és kifogástalan a viselkedése, ellenben a kis, szeleburdi Erzsébettel, aki túlzottan csinoska sem volt, és utálta az udvari etikettet.

A találkozás a császárral egészen máshogy sikerült, mint ahogy azt a két szülő várta. Szerelem volt ez első pillantásra- legalábbis ami Ferenc Jószefet illeti. Másnap a császár megjelent anyjánál, és közölte vele, hogy nem Helene-t veszi feleségül, hanem Erzsébetet. Akarata teljesült.

A kérdés már csak az, hogy Sisi szerette-e a császárt? A válasz valószínűleg az, hogy eleinte igen. Talán rajongott érte, de biztos, hogy nem erőszakkal adták hozzá. Sisit úgy érte az eljegyzés, mint derült égből a villámcsapás, ideje sem volt átgondolni a dolgokat. Később viszont megszűnt a rajongása, már nem volt szerelmes, egy másfajta szeretettel szerette a férjét. Talán mindez nem így alakult volna, ha Ferenc Jószef nem lett volna császár- ahogy Sisi mindig is kívánta ezt.